A sárszentmihályi Általános Iskola névadójáról                     

Zichy Jenő 1837. július 5-én Sárszentmihályon született.Tanulmányait Székesfehérváron kezdte, majd Németországban folytatta, hol jogtudományt hallgatott.          

1860-ban Fejér megye főszolgabírája lett. 1861-ben az alig 24 éves ifjú a  honatyák között foglalt helyet, ekkor Fejér vármegye bodajki kerületét, majd 1865-72-ig Bihar vármegye élesdi kerületét képviselte, Deák pártján állt.            

1861-ben Sárszentmihályon Zichy Jenő kezdeményezésére kezdte meg működését a katolikus népiskola.  Ö adományozta az iskola épületét és a tanítói lakást is. 1872 után visszavonult a politikai élettől, jóllehet az államgazdaság terén fényes sikereket ért el.

Politikai szerepénél azonban fontosabb a közgazdaság és az ipar érdekében kifejtett működése, méltán nyerte el az "ipargróf" jelzőt. Külföldi tanulmányait a magyar mezőgazdaság érdekében végezte. Angliában a vízépítészetet és a csatornázást, Hollandiában pedig a lecsapolási és öntözési munkálatokat tanulmányozta. Hazatérte után sokat fáradozott az Alföld csatornázásának érdekében.         

Zichy Jenő nevéhez fűződik az 1879-i székesfehérvári országos mű-,ipar-,termény- és állatkiállítás megszervezése. Tetteivel, lelkes hangú beszédeivel a hazai ipar fellendítésén munkálkodott. Jelentős tevékenységet fejtett ki az iparoktatás terén is, Trefort Ágoston kérésére az elsőfokú ipariskolákat 86 városban szervezte meg. Kezdeményezte a székesfehérvári Vörösmarty szobor felállítását és az ottani állandó színházat.  Nagy feltűnést keltettek korában Oroszországba és Ázsiába szervezett expedíciói. Kutatásaiért, melyeknek célja a magyarság eredetének, vándorlásának vizsgálata a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Zichy Budapesten múzeumot létesített művészeti, régészeti, néprajzi és iparművészeti osztállyal és könyvtárral. E múzeumot a fővárosnak adományozta. 1906. december 25-én Meránban hunyt el.

Zichy Jenö